Miközben Robin az anyját próbálja felkutatni, Batman az Arkhamból frissen szabadult Joker nyomát követi aki egy atomrakétát akar kicsempészni az országból. Az egymástól függetlenül induló szálak hamar összefutnak és a történet tragikus végkifejletbe torkollik.

Kiadó:	DC Comics
Írta:	Jim Starlin
Rajzolta:	Jim Aparo
Eredeti kiadás:	Batman #426-429, 1988
Hazai kiadás:	Semic, 1990
	Eaglemoss, 2017

Történet 

Robin egyre vakmerőbb és felelőtlenebb, ezért Batman felmenti a szolgálat alól, hogy fel tudja dolgozni szülei elvesztését. A fiú rájön, hogy aki felnevelte, nem a vér szerinti anyja. Eközben Batman Jokert üldözi, aki pénz szűkében terroristáknak próbál atomfegyvert eladni. A nyomok mindkét ügyben a Közel-Keletre vezetnek. Az egzotikus tájakon játszódó, fordulatokban bővelkedő történet akár egy könnyed olvasmány is lehetne, ám egy váratlan fordulat és néhány súlyos képkocka mindent felülír. 

Az 1988-as Halál a családban a DC kiadó és Batman történetének egyik legnagyobb tragédiája. Az azóta eltelt három évtizedben a képregényipar sokat változott. A képregényhősök halála elcsépelt, üres sablonná vált. A kiadóknak nincs merszük végleges döntéseket hozni. A halott karakterek néhány hónapot - és egy erőltetett magyarázatot - követően általában visszatérnek. Jason Todd esete sokáig kivételnek tűnt. Egyike volt a Batman személyiségét és későbbi történeteinek hangulatát formáló nagy eseményeknek. 
Itt azért meg kell jegyezni, hogy Robin haláláról sem a kiadó döntött. A lap akkori szerkesztője szerette volna bevonni az olvasókat a történet alakításába és velük szavaztatta meg mi történjen a karakterrel. A szavazás rendkívül szoros volt. A tízezernél is több résztvevőből 5343-an tették le a voksukat Jason halála mellett, és mindössze 72-vel kevesebb szavazatot kapott az életben maradás. Valaki nagyon szerette volna holtan látni a fiút, ugyanis egy telefonszámról háromszáznál is több szavazat érkezett a halálos kimenetelre. Ezzel Robin sorsa megpecsételődött. Ha nem így történt volna, ma már talán senki nem emlékezne Gotham lovagjának kontinenseken átívelő kiruccanására. Igaz, hogy a 4 részes kaland olvastatja magát és tartogat meglepetéseket, de annyira valószínűtlenül sok a véletlen egybeesés, hogy az már nevetséges. Úgy gondolom, ez a történet inkább fontos, mint jó. 

Rajzok

A rajzok nem felfelé húzzák a pontszámot. Bár követhetően mutatják be a cselekményt, még a 80-as évek mércéjével is idejétmúltnak tűnnek. Összehasonlításképpen 1988-ban a Marvelnél már az Inferno készülődött, Pókemberen pedig Todd McFarlane dolgozott. Jim Aparo stílusa inkább a 70-es, kora 80-as éveket juttatja eszembe. Az arcok, tekintetek ábrázolásánál sokszor volt olyan érzésem, mintha ugyanazt a rajzot használná újra és újra, különböző szögekben elforgatva, az akciójeleneteket pedig mintha az Adam West féle sorozat inspirálta volna. 

Összegzés

Mivel két évtizeddel később Jason újra szerepet kapott a DC-nél, a haláláról szóló sztori veszített a jelentőségéből. A rajzok nem tartoznak a kötet erősségei közé és tovább rontanak az összképen a sűrűn előforduló beírási hibák, de ez már a magyar kiadó hanyagsága. Mindez így együttesen nálam a közepesnél picit jobbra volt elegendő. Nem mondom hogy nem kötött le – mert le sem tettem, de nem biztos, hogy újra előveszem valaha is. Ettől függetlenül a Halál a családban egy nagyon megrázó és kegyetlen történet, valamint gyakori hivatkozási pont a későbbiekben, ezért a gyűjtők polcán tizenvalahány éves kortól ott a helye.